TISZK




Fenntartó:
Budapest Főváros Önkormányzata
1052 Budapest, Városháza u. 9-11.
www.budapest.hu

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
Infovonal: 06 40 638-638
www.ujszechenyiterv.gov.hu

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0014
Szakképzési együttműködés a munkaerő-piac valamint a fiatalok és felnőttek igényeinek megfelelő szak-, át- és továbbképzési központ kialakítására a szakmai innováció jegyében Dél-Budán


Projektről röviden: Öt fővárosi középiskola munkaerő-piaci igényeknek megfelelő, részleges szervezeti és szakmai integrációját eredményező szakképzési együttműködését valósítjuk meg az elektronika-elektrotechnika, a gépészet és a közlekedési szakmacsoportokban. Az együttműködés korszerű keretek között, korszerű ismereteket és gyakorlati tudást biztosít a tanulóknak – különösen a hátrányos helyzetű és SNI tanulóknak -, a képzésbe vont felnőtteknek, a munkaerőpiacról kiszorultaknak és az aktív dolgozóknak egyaránt.

Fejlesztés indokoltsága
A dél-budai térség a Közép-Magyarországi Régió egyik legfejlettebb része. 2007 szeptemberében a regisztrált álláskeresők száma a régióban 46 479 fő, ebből térségünkben 6857 fő volt. A régió átlagos munkanélküliségi rátája 3,5%, a térség átlagos munkanélküliségi rátája 4,01%. Ezen belül a hátrányos helyzetű és megváltozott munkaképességű fiatalok és felnőttek reprezentációja az átlagot meghaladó mértékű. A KMRMK stratégiai terve a munkapiaci kereslet és kínálat további közelítését, a szakképzési szint növelését, a forráslehetőségek felhasználásának maximalizálását tartalmazza. A szakképzés-fejlesztési fővárosi terve ezzel összhangban azt célozza, hogy a szakképzés járuljon hozzá a gazdasági versenyképesség növekedéséhez, a képzési struktúra és a minőség fejlesztése a munkaerő-piaci elvárásoknak megfelelően történjen, javuljon a képzési hatékonyság, méretgazdaságossági szempontok alapján is fejleszteni kell a képzés regionális jellegét.

A régió gazdaságának fejlesztésre irányuló törekvések (lásd KMR - A kreatív régió), a térség gazdasági szereplőinek tervei alapján várható a tudásintenzív iparágak térnyerése. Ez tovább növeli a képzett szakmunkások iránt jelentkező igényt, elsősorban az elektronika-elektrotechnika, a gépészet és a közlekedési szakmacsoportokban. A régió össznépessége 2,85 mfő, ebből a foglalkoztatottak száma több éves átlagában 1,2 mfő körüli, a gazdaságilag inaktívak száma 0,85-1,0 mfő között ingadozik. A demográfiai apály következtében a munkaerő-piacra lépő álláskeresők abszolút száma csökken. Mindezek eredményeként a munkaerőigény kielégítése egyik legfontosabb eszközének a képzés látszik. Ez elsősorban az első szakma megszerzését ill. a képzettségi szintemelést jelenti, kiemelt figyelemmel a hiányszakmákra és a hátrányos helyzetű, SNI tanulókra.

A munkaügyi központ számai azt is mutatják, hogy az átképzés iránti igény tartósan fennmarad. A tudásavulás felgyorsulása a gazdálkodó szervezetek továbbképzési igényét erősíti.

Várható eredménye:
A fejlesztés, a közös munka eredményeként a Dél-Budai TISZK-ben intézmények kapcsolatának és működésének új minősége jön létre. Ez röviden a részleges integráció fogalmával írható le.

Az intézmények működésük lényegi elemei, a képzés szakmai területei, a képzéshez kapcsolódó közösségi tevékenységek vonatkozásában alakítanak ki olyan együttműködést, mely a gazdaságfejlesztés általános és a munkaerőpiacra vonatkozó konkrét célkitűzéseit realizálja. Kialakul az új gyakorlat, létrejönnek a TISZK szervezeti elemei, az egyes intézmények működése az integrált működésnek megfelelően átalakul, a TISZK mint szervezeti erőforrás működőképessé válik.

Az intézmények munkatársai – vezetők, tanárok, oktatók – elsajátítják az együttműködéshez szükséges készségeket, korszerűsítik a szakmai és módszertani felkészültséget, kialakul az integrált együttműködés feladatrendszere, ennek megfelelően az intézményekben a munkakörök módosulnak. Összességében elmondható, hogy a fenntarthatóság humán-erőforrás feltétele biztosítottá válik. Az együttműködésben rejlő lehetőségek feltárásával az objektív adottságokat, pénzügyi és dologi erőforrásokat hatékonyabban lehet hasznosítani. Az intézmények gazdasági szférával, az innovációs központokkal való kapcsolataikat, mint kapcsolati erőforrásokat, megosztják egymással, ezzel a kapcsolati tőke új minősége jön létre. A TISZK nyitott a többi hasonló szervezet felé is, azok tapasztalatait az egymástól való tanulás elve alapján befogadja, sajátját átadja.

A képzési rendszer és tartalom átalakítása nyomán javul a képzés eredményessége, a felnőttképzési tevékenység erősítése javítja a képzés munkaerő-piaci érzékenységét. A demográfiai apály ellenére szinten lehet tartani ill. növelni lehet a képzésbe vont tanulók valamint a hallgatók számát (lásd Adatlap 5.7. pont 1. és 7. sor).

A fejlesztés szervezetfejlesztés – az új szervezet fenntarthatóságát az integráció új szervezetei, az új szervezetre kidolgozandó működési szabályok, a szervezeti együttműködésre vonatkozó minőségfejlesztési folyamatszabályozás biztosítja.

A fejlesztés menedzsment-fejlesztés – az új szervezetet működtető vezetési, irányítási, ellenőrzési, értékelési alrendszerek alakulnak ki, melyek a közös feladatok megoldását biztosítják. A közös munka során kialakulnak az együttműködés személyi feltételei és kapcsolatrendszere.

A fejlesztés integrált IKT alapú információs rendszer fejlesztése – a vezetés, az irányítás, a gazdálkodás, a nyilvántartás rendszereinek egységes rendszerét jelenti. Ez mind a fenntartó, mind a TISZK, mind az egyes intézmények számára biztosítja az átláthatóságot, a döntések megalapozásához a naprakész adatokat, az ellenőrzéshez, értékeléshez szükséges információkat.

A fejlesztés a képzési rendszer fejlesztése – az új képzési struktúra az erőforrások hatékonyabb felhasználása eredményeként lényegesen gazdaságosabbá válik. Az alap-, az át- és a továbbképzés, az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli képzés elemeinek összehangolása az intézmények együttműködésén alapszik, és túlmutat a TISZK keretein és új partnereket vonhat be az együttműködésben.

A fejlesztés tananyagfejlesztés – a moduláris képzési tartalmak kidolgozása és használata a korszerű képzésnek való megfelelést jelenti. E körben kiemelt figyelmet fordítunk az e-learning anyagok fejlesztésére. A hátrányos helyzetből adódó nehézségek kompenzálása érdekében adaptáljuk a felzárkóztató oktatás tananyagát.

A fejlesztés a tanulói/hallgatói sajátosságoknak megfelelően új oktatási-képzési módszerek kidolgozását, megismerését jelenti, melyek mind a tanulók/hallgatók mind a tanárok, oktatók számára az eredményes képzést biztosítanak.

A fejlesztés a tanárok és oktatók továbbképzését jelenti – az új tudáselemek beépülnek a tanárok és oktatók szakmai kultúrájába.

A fejlesztés az SNI tanulók és a fogyatékkal élők oktatási-, képzési- és foglalkoztatási tanácsadó szolgálatának kialakítását jelenti. A mind erőteljesebben megjelenő társadalmi igényre reagálva a TISZK keretein belül szubregionális szolgáltató és képző központ jön létre, mely biztosítja egy sajátos társadalmi csoport munkaerő-piaci érvényesülésének lehetőségét.

A fejlesztés új minőségfejlesztési rendszer kialakítását jelenti – az új struktúrának és működésnek megfelelően biztosítja az eredményességet.

A fejlesztés a közösségi tevékenységek kialakítását jelenti – a szolgáltatások erősítik a kapcsolatot a képzést igénybe vevőkkel, a családokkal és a lakossággal.

A fejlesztés a szakmai gyakorlat rendszer-szerű fejlesztése, biztosítja a szakmai gyakorlati követelmények teljesítését és a gyakorló helyek gazdaságossági elvárásait.

A fejlesztés disszeminációt jelent – a TISZK és intézményei alkalmassá válnak az elért eredmények, tapasztalatok más intézményeknek, szervezeteknek való átadására.

Kedvezményezett:
Dél-Budai TISZK

Öveges József
Gyakorló Középiskola és Szakiskola

1118 Budapest
Beregszász út 10.
Hrsz: 2025/15
www.delbudatiszk.hu